RÓMA

Róma maga a történelem, találhatók itt etruszk síremlékek, a kereszténység korai éveiből származó templomok, köztársasági találkozóhelyek, reneszánsz paloták és barokk bazilikák.

2,7 millió lakosával óriási város, de történelmi központja elég kicsi. A hatalmas, és lenyűgöző város történelmi obeliszkjei, oszlopai és szobrai árnyékában fulladozik nap mint nap az utcán autóval vagy motorkerékpárral araszoló irdatlan tömeg. Mindig számítani kell a dugókra, ahol zsibvásárjelleget ad a folytonos dudálás, kiáltozás, az indulatos integetés, miközben mesterien megformált épületek mellett vezet el az út. Róma épületei szinte fulladoznak az állandó szmog fogságában, hiába a tenger közvetlen közelsége.

A fő látnivalók nincsenek messze a Stazione Termini központi pályaudvartól. Akár könnyen elsétálhatunk a Colosseumtól a Fórumon keresztül a Vatikánig. Stazione Termininél vigyázni kell, mert nagyon sok itt a zsebtolvaj, és gyerekekből álló tolvajbandák.

A város a Tiberis folyó keleti és nyugati partján terül el. I. sz. 271-ben építették meg a Nagy Aureliuszi Falat, hogy megvédjék a várost a barbár inváziótól (sikertelenül, mint ahogy később kiderült). A fal nagy része monumentális kapuival érintetlen maradt.

Nem messze található a Spanyol-lépcső és a Trevi-kút, ahol mindig rengeteg turista van. A barokk stílusú fontanát Bernini álmodta meg a XVIII. században, Neptunushoz és a vízben fürdőző tengeri lényekhez a hozzájuk fűződő hiedelem miatt látogatnak, amely szerint, aki ebbe a kútba pénzt dob, az még visszatér az Örök Városba.

A dómmal ellátott Pantheon, amelyet i.e. 27-ben építettek, a legjobban fennmaradt ókori épület, sok híres személyiség sírhelye. A Piazza Navona kedvelt találkozási hely, egykor a harci szekérversenyek stadionjának volt a helye.

A Capitólium múzeum a város szívében található, egy Michelangelo által tervezetett téren. A múzeum az etruszk szobrokról és a felújított Marcus Aurelius szoborról híres.

Ha a Fórumtól indulva átmegyünk a Tiberis folyón, akkor eljutunk a Vatikánhoz. A Vatikánban található a Szent Péter bazilika, melynek magassága 122 méter.

Rómába sokan a Colosseum miatt látogatnak, de aki nem ezért jön, az is biztos, hogy nem hagyja ki az i. sz. 80-ban épült, és szinte bámulatos formájában megmaradt építményt. A Flaviusok amfiteátrumának nevezett építményben gladiátorok küzdöttek egymással. Egy-egy vadászat és viadal alkalmából körülbelül hatvanezer főnyi tömeg gyűlt össze itt.

Nem hagyhatjuk ki az 1667-ben épült Szent Péter teret, hiszen egy olyan barokk építészeti csodán sétálhatunk, ahol százezer ember fér el egyszerre, ráadásul a változatosság kedvéért itt is más a valóság, mint ami a szemünk elé tárul: a tér igazából nem kör alakú, mint ahogy látszik, hanem ellipszis alakú, hossztengelye 50 méterrel hosszabb. Két végén a székesegyházzal és a Conciliazione-vel. A tér közepén Róma egy újabb, immár sokadik obeliszkje, amelynek tetején a gömb állítólag Julius Caesar szívét rejti, bár nem látta még soha földi halandó...

Capitólium

Piazza del Campidoglio, Róma
Készült: 1538-1564

A Capitolium - az antik Róma vallási életének központja - a középkor évszázadaiban a városi közigazgatás székhelye, továbbá a város függetlenségének jelképe volt. 1537-ben III. Pál és a polgárság képviselõi határozatot hoztak az idõközben teljesen lepusztult tér újjáalakítására. Michelangelót eleinte csupán egy új talapzat és a térhez felvezetõ lépcsõsor tervezésével bízták meg. A lépcsõ 1552-ben készült el.

A bűn múzeuma

A bűn római múzeuma, amelynek anyagát az új bűnök állandóan szaporítják, 1931-ben jött létre a XVII. századi Új Börtönben, a város egyik legszebb utcájában, a Via Giuliában, nem messze a Római Magyar Akadémiától.

Most a közeli Via Gonfalonéban működik. Három emeletén az olasz kriminológia máig tartó történetét ismerheti meg a látogató. Az egyik részében a kínzásokban és kivégzésekben használt elborzasztó eszközöket mutatják be: a nyakszorító vasat, a vesszőző padot, a lefejező bárdot, a 101 centiméter hosszú "igazság kardját", a "nürnbergi vasszüzet", a női alakot formázó szekrényt, amelynek belsejében hosszú éles fémrudak vannak, a kínzó széket, amelynek ülése éles, sokszor megtüzesített szögekkel volt telerakva és főként boszorkányperekben alkalmaztak.